A konfliktus az élet és a fejlődés szerves része; tekinthetjük az “élet táncának”, amelyben mind a saját, mind a partnerünk szükségleteit felfedezhetjük és meghallhatjuk.
- Marshall Rosenberg -
A konfliktushelyzetek önmagukban hordozzák az esély és a veszély lehetőségét is. Az, hogy hogyan tekintünk a konfliktusokra nagy mértékben meghatározza, hogy esélyként vagy veszélyként éljük meg.
A konfliktusok hozzátartoznak az emberi kapcsolatokhoz. Mindennapi életünk konfliktusokkal terhelt, gyakran fordulnak elő olyan helyzetek, melyekben céljaink, érdekeink ütköznek mások törekvéseivel.
Bár a munka világában is természetes jelenség a konfliktus, a vállalatok kis része tud konstruktívan bánni vele, és a konfliktusokból, azaz a különbségekből adódó változtatási lehetőségeket beépíteni a szervezet fejlődése érdekében.
A konfliktusok kialakulása mindennapi munkaszituációkban, egy új csoport létrehozásakor, vezetőváltáskor, vagy bármely a szervezet életében bekövetkező változások természetes velejárói.
A konfliktus az élet és a fejlődés szerves része; tekinthetjük az “élet táncának”, amelyben mind a saját, mind a partnerünk szükségleteit felfedezhetjük és meghallhatjuk.
- Marshall Rosenberg -
A konfliktushelyzetek önmagukban hordozzák az esély és a veszély lehetőségét is. Az, hogy hogyan tekintünk a konfliktusokra nagy mértékben meghatározza, hogy esélyként vagy veszélyként éljük meg.
A konfliktusok hozzátartoznak az emberi kapcsolatokhoz. Mindennapi életünk konfliktusokkal terhelt, gyakran fordulnak elő olyan helyzetek, melyekben céljaink, érdekeink ütköznek mások törekvéseivel.
Már gyermekkortól kezdve jelen van az életünkben. Azt, hogy milyen a konfliktusokhoz való viszonyunk több tényező határozza meg, többek között személyiségünk, a családban tanult viselkedésmintáink, a ránk hatással lévő emberek, valamint munkahelyünkön a szervezet kultúrája is.
Bár a munka világában is természetes jelenség a konfliktus, a vállalatok kis része tud konstruktívan bánni vele, és a konfliktusokból, azaz a különbségekből adódó változtatási lehetőségeket beépíteni a szervezet fejlődése érdekében.
A konfliktusok kialakulása mindennapi munkaszituációkban, egy új csoport létrehozásakor, vezetőváltáskor, vagy bármely a szervezet életében bekövetkező változások természetes velejárói.
A csoportok, szervezetek együttműködési képességét alapvetően nem a konfliktusok megjelenésének gyakorisága, hanem annak megoldási módja befolyásolja. A konfliktusok, általában vezetői beavatkozás nélkül megoldódnak. Ez minden esetben függ a vezetői hozzáállástól, példamutatástól, valamint a szervezeti kultúrától is. Mégis vannak olyan helyzetek, amikor egy konfliktus olyannyira elmérgesedik, hogy ez a szervezeti egységek, illetve teamek hatékonyságát rontják.
A konfliktusok időben történő felismerése és megfelelő kezelése hozzájárul a szervezet / csoport / team valamint az egyén sikerességéhez. A konstruktív konfliktuskezelési megoldások, olyan az egyén- és vállalat számára is értékteremtő potenciálokat hordoznak magukban, amely lehetőséget nyújt a konfliktusok során felszabaduló energiák pozitív hasznosítására.
A képzés célja, hogy:
a résztvevők konfliktuskezelési eszköztáruk által, azonosítani és kezelni tudják a kibontakozó konfliktushelyzeteket. Önreflexiós képességeik, valamint érzelmi szenzitivitásuk lehetővé teszi a stresszt kiváltó szituációk felismerését, valamint megelőzésükhöz szükséges metodikai eszköztáruk tudatos alkalmazását.
A program célja:
- megértsék a konfliktusok természetét, létrejöttének mechanizmusait,
- megismerjék saját, konfliktushelyzetben megjelenő reakcióikat illetve viselkedéses jellemzőiket,
- képesek legyenek más szemszögből tekinteni a konfliktusokra,
- elsajátítsák a konstruktív, megoldás irányába mutató konfliktuskezelési módokat,
- tudják a konfliktushelyzeteket nyereségforrásként kezelni;
- ismerjék fel a stressz-állapotok kezdeti jellemzőit;
- felismerjék és megtapasztalják a munkahelyi együttműködés jelentőségét.
